Fotó: nyilvános forrásból
Egy fagyos napon a kert mintha megállna – és ilyenkor előnyben van az ember
Az évek során a kertészek tapasztalata beigazolódott: a téli metszés az egyik legokosabb lépés, amit kertje egészsége érdekében tehet. A kulcs az, hogy megértéssel cselekedjünk: tudnunk kell, hogy mely fákat érdemes télen biztonságosan megmetszeni, és melyekkel jobb várni, és hogyan alakítsuk a koronát úgy, hogy az a jövőbeni termés szempontjából is működjön.
Egy szép, fagyos napon a kert mintha megfagyna – és ilyenkor előnyben vagy. Míg a legtöbb dézsmatermesztő tavaszra halogatja a dolgokat, addig te nyugodtan és sietség nélkül előkészítheted a fákat az aktív szezonra. A téli fiatalításhoz elsőként az almát és a körtét kell megfiatalítani. Januárban és február elején biztonsággal kerül hozzájuk a cseresznye és a szilva. Márciushoz közelebb pedig a sárgabarack, a cseresznye, a birs és az őszibarack kerül sorra.
De nem véletlenszerű, „szemrevaló” metszésről van szó. A téli metszés precíz munka a fa egészségén. Először is a törzsről el kell távolítani a kis és felesleges ágakat – ezek csak a tápanyagot veszik el. Ezután – a száraz, fagyott, hótól letört vagy betegségtől szenvedő hajtásokat. A fő cél, hogy a korona könnyűvé és „lélegzővé” váljon. Mindent, ami befelé nő, keresztbe áll vagy egymáshoz dörzsölődik, sajnálat nélkül el kell távolítani.
Az egyéves hajtásokat általában körülbelül egyharmaddal megrövidítjük – ez egy bevált módszer arra, hogy a fát tavasszal erős, egészséges hajtásokra ösztönözzük. Az ehhez használt szerszámnak tökéletesnek kell lennie: jól hegyezettnek, tisztának és rozsdamentesnek. Bármilyen piszkos vagy tompa felület közvetlen út a fertőzésekhez a friss vágásokban.
Télen egy másik előny is megnyílik a kertész előtt: a csupasz ágakon minden probléma azonnal látható – kártevők fészkei, gyanús kinövések, betegségfoltok. Az ilyen ágakat kompromisszumok nélkül el kell távolítani, mert tavasszal a levéltetvek vagy gombás fertőzések melegágyaivá válnak. Munka után lépjen hátra néhány lépést, és nézze meg a fát oldalról: a megfelelő koronának átláthatónak kell lennie, hogy minden ág fényt és levegőt kapjon.
Az árnyalatokat is szem előtt kell tartani: egy almafa könnyen elviseli a meglehetősen radikális metszést is, míg a csonthéjasok – cseresznye vagy szilva – óvatosabb megközelítést igényelnek. A téli munka előnye, hogy előttünk van a fa valódi „csontváza”, amelyet nem takarnak el a levelek, így sokkal könnyebb a megfelelő formát kialakítani. Ráadásul a metszések a hidegben gyorsabban kiszáradnak és bezáródnak, mint a nedves tavaszi időjárásban.
