Fotó: nyílt forrásból
Hogyan építsünk harmonikus közös életet az idős rokonokkal
Az idős rokonokkal való közös élet gyakran szokatlan rugalmasságot, jelentős türelmet és leleményességet igényel a fiatalabb generációtól. Ahogy az emberek öregszenek, úgy változik a gondolkodásuk, ami az idős kor egyik fő problémájához – a gondolkodás rugalmasságának elvesztéséhez – vezet. Az idős embereket olyan elképzelések és szabályok vezérlik, amelyeket évtizedekkel ezelőtt tanultak, és azóta elveszíthették eredeti értelmüket. Ezen túlmenően a memóriával és általában a gondolkodással is gondok vannak. Ez olyan szokásokat eredményez, amelyek furcsának vagy akár kényelmetleneknek is tűnhetnek, és észrevehetően megnő a figyelem- és gondozási igényük.
Az idős kor ezen pszichológiai sajátosságainak megértésével azonban lehetséges egy normális életet együtt felépíteni, vélik a szakértők. A sikeres együttélés egyik kulcseleme a kommunikáció szemléletének megváltoztatása – az elveszett logikájának rugalmassága helyett a közvetlen felhívás helyett az érzésekhez kell szólni. Általában, mint sok más helyzetben, az idősekkel való kapcsolatokban is a türelem és a humorérzék segít jobban elkerülni a feszültségeket.
Kommunikációs technikák: elmozdulás a logikától az érzelmek felé
Az idősek egyik fő jellemzője a gondolkodás rugalmasságának elvesztése. Az idősebb generációt gyakran évtizedekkel ezelőtt tanult szabályok és felfogások vezérlik, amelyek már elveszíthették aktualitásukat. E szabályok hatástalanságának közvetlen érvei vagy logikai bizonyítása csak sértő vagy feszültséget okozhat.
Ezért, ha az idős ember viselkedése nem káros, jobb, ha hagyjuk, hogy úgy viselkedjen, ahogyan azt megszokta. Ha például a nagymama meg van győződve arról, hogy a gyümölcsmaszk kisimítja a ráncokat az ő magas korában, ez az ő joga, és nem szabad megtagadni.
Használjunk humort és türelmet. Azokban a helyzetekben, amikor az idősek megpróbálják kiterjeszteni elavult szabályaikat az Ön életére (például arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran mosson hajat szappannal), vitatkozás helyett próbálkozzon a vizuális izgatás vagy a könnyed humor módszereivel. Beszélhet szenvedélyesen a modern termékek egyedi tulajdonságairól, vagy vonhat párhuzamot a múltéval. Az is működhet, ha megemlíti, hogy a ritkább hajmosás a múltban inkább gazdasági okokra, mint hajápolásra vezethető vissza.
A castling technikája, vagy szenzációátvitel
Ez a technika hatékony módja a kommunikációnak, ha egy idős ember kitartóan nem logikus érveken, hanem saját testi érzésein vagy régóta fennálló szokásain alapuló véleményét vagy tanácsát erőlteti.
A lényeg az, hogy az idősebb emberek a fiatalabbakat figyelve akaratlanul is rájuk vetítik saját tapasztalataikat és jelenlegi fizikai korlátaikat. Ha például a nagymama maga is gyengeséget érez a karjaiban, elkezd aggódni, hogy biztosan leejt egy nehéz tejeskannát, ha nem visz magával egy plusz táskát. Hasonlóképpen, egy olyan személy, aki élete nagy részében fejkendőt viselt, fizikailag „hidegnek” érezheti a fejét, ha kalap nélkül megy ki a szabadba.
A konfliktus elkerülésére és a ragaszkodás megszüntetésére működhet az érzésátvitel technikája, ez segíthet egy idős embernek, hogy érezze, milyen kellemetlenséget okoz valakinek. Ahelyett, hogy a kalap vagy a táska viselésének logikájáról vitatkozna, próbálja meg átvinni az érzését saját magára, olyan helyzetet teremtve, amelyben ő is hasonló kellemetlenséget érez. Remek példa erre a következő mondat: „számomra a sapka viselése ugyanolyan, mintha sál nélkül járkálnál”.
Ez az összehasonlítás lehetővé teszi, hogy az illető felismerje, hogy az igénye olyan kellemetlenséget okoz önnek, amit ő maga soha nem akarna elviselni. Ezzel a módszerrel gyorsan és sértődés nélkül véget lehet vetni az állandó „zsarnoki” tanácsadásnak, mivel az idős ember, miután feladta a kísérletet, rájön, hogy az érzései nem általánosak.
A személy megváltoztatása helyett változtassa meg a környezetet
Az idősek gyakran nem azért okoznak problémákat a mindennapi életben, mert gonoszak vagy makacsok, hanem azért, mert fizikailag nehezükre esik másképp viselkedni. Az életkorral összefüggő változások bizonyos tevékenységeket kényelmetlenül tesznek: ha valaki nehezen nyúl fel egy magas polcra, valószínűleg minden szükséges tárgyat, például befőttesüvegeket vagy poharakat, otthagy az asztalon. Ha egy személynek nehézséget okoz elmenni és megetetni a háziállatait, akkor valószínűleg az asztaláról dob le nekik egy darabot.
Ez a jelenség szorosan kapcsolódik a sok idős emberre jellemző úgynevezett „mezei viselkedéshez”. Ők az érzékeiket érintő azonnali jelzésekre reagálva cselekszenek, mint például egy zsúfolt asztal látványa vagy az éhes macskák nyávogása. Ennek során megfeledkezhetnek a kiemelt feladatokról vagy fontos körülményekről, például arról, hogy a padlót fél órája felmosták.
Az idős embert meggyőzni arról, hogy változtasson ezen a viselkedésén vagy szokásán, időpocsékolás. Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb magát a helyzetet megváltoztatni, azaz a környezetét rendezni körülötte. Ez azt jelenti, hogy az alapvető dolgokat nem magas vagy kényelmetlen polcokon, hanem könnyen hozzáférhető helyeken, például a konyhaasztal fiókjaiban helyezzük el.
Fontos a nem kívánt viselkedést kiváltó külső jelzések minimalizálása is: az állatokat meg kell etetni, mielőtt az asztalhoz ülnének, vagy be kell zárni az előszobába. Ez a módszer, amely nem a személy, hanem a térszervezés megváltoztatásából áll, segít elkerülni számos háztartási problémát.
Az érdeklődés fenntartása kommunikációval
Az idős embereket gyakran látjuk ugyanazokat a történeteket mesélni, ami gyakran fárasztó a környezetük számára. Ez az ismétlés azonban egyértelmű jele annak, hogy szükségük van a figyelemre és az agyi stimulációra.
Ahelyett, hogy „fél füllel” hallgatnák a történeteket, vagy saját gondolataiktól elvonatkoztatva, inkább őszinte érdeklődést kellene mutatniuk. Az egyik legfontosabb technika az, hogy a részletekre vonatkozó nyomon követő kérdéseket teszünk fel, majd egyre többet és többet, egyre mélyebbre hatolva az emlékekbe. Például ahelyett, hogy csak bólogatnánk, kérdezhetünk egy régi receptről, mondásról vagy rituáléról, amelyet a történetben említenek.
Ez a megközelítés nemcsak új, eddig ismeretlen érdekes családi vagy kultúrtörténeti részleteket tár fel, hanem az idős ember agyát is aktív munkára készteti, hogy rekonstruálja az elfelejtett részleteket.
Az idősek tovább élnek, ha részt vesznek a dolgokban
Tudományosan bizonyított, hogy negyvenéves kor után felgyorsulhat az idegsejtek pusztulása, mivel inaktívak és csökkent az igényük az új információk befogadására. Idővel, ahogy a megszokott tevékenységek, emlékek és gondolatok köre beszűkül, a már nem szükséges sejtek elpusztulnak, és az emlékezet és a gondolkodás leépülése visszafordíthatatlanná válik. Az öregedés késleltetése és a kognitív funkciók megőrzése érdekében az agynak folyamatosan dolgoznia kell.
Az idős hozzátartozókkal való tartós és kényelmes együttélés nagymértékben függ szellemi aktivitásuk támogatásától és a családi életbe való folyamatos bevonásuktól.
Megvalósítható tevékenységek megtalálása és integrálása a mindennapi életbe
Bár gyakran csábító, hogy a család fiatalabb tagjai mindent maguk csináljanak, hogy az idős ember „kikerüljön az útból”, ez stratégiai szempontból helytelen. Éppen ellenkezőleg, érdemes olyan tevékenységeket találni, amelyek fizikailag nem megterhelőek az idős ember számára, és amelyek fenntartják az igényesség és a hasznosság érzését. Egy elfoglalt embernek sem ideje, sem lehetősége nincs arra, hogy állandóan másokat figyeljen és tanácsokkal untassa őket.
A szellemi aktivitás serkentése érdekében rendszeresen tegyünk könyveket a hozzátartozó kedvenc helye mellé az asztalra, beszélgessünk vele arról, hogy mit látott a tévében, vagy akár ajánljuk fel, hogy próbáljon ki valamilyen egzotikus terméket, amely új élmény megértését igényli. Ez biztosítja az új információk rendszeres áramlását, és fenntartja az idegi aktivitást.
Minél közelebb kerülnek hozzátartozóink az idős korhoz, annál rugalmasabbnak, türelmesebbnek és találékonyabbnak kell lennünk a kommunikációban. Akkor az idősekkel való együttélés kevesebb gonddal és panasszal jár majd.
